Az ősz mindig meghozza a kedvet egy kis dunakanyari sétához. Igaz, ezennel csak Dunabogdányig mentünk el, Szentendre érintésével. Utunk célja a dunabogdányi Siesta pisztrángos volt. Szerencsések az itteniek, mert nem kell a Szalajka völgyig elzarándokolni, ha finom pisztrángot akarnak enni.
A gasztronómusok jó része szerint az ország legjobb pisztrángosa áll ebben az út menti „fogadóban”. Ránézésre a hely semmi különös. Benn már kellemes légkör fogad, de senki ne számítson komoly asztalterítésre. Ide mindenki egy valami miatt jár: a sült pisztráng, amit többféleképpen elkészítve is lehet fogyasztani. A klasszikus natúr és kakukkfüves mellett van diós, mandulás, szarvasgombás, házi pesztós és még hasonló, halakhoz nagyon jól passzoló ízesítés.
A halat salátával vagy hasábbal lehet kérni, esetleg mindkettővel együtt. Ebben már nincs semmi különlegesség, gondolhatná az ember. A salátán azonban egy olyan finom, lazacszínű öntet található, ami az itt kínált pisztránghoz egyenes fenségesen harmonizál.
Tavasszal találkozhattunk a tulajjal, aki sajnos nem volt hajlandó elárulni a receptúrát. Mi időnként próbáljuk megfejteni. Eddig jutottunk el, ami közel biztos összetevő: só, bors, cukor, dijoni mustár, majonéz, olivaolaj, fokhagyma … és még talán rozmaring, kis kakukkfő…a többit nem tudjuk (egyelőre)!
A halat helyben, a kinti kis szabadtéri pulton sütik. A hely egész évben, télen-nyáron várja a vendégeket!
Rövid beszélgetés a pisztrángos emberrel itt olvasható.
