Az előző bejegyzésemben említettem a zöldséges bablevesemet, aminek a receptjét most megosztom. A főzés során én mennyiséget nem igazán méricskélek, ezért ilyeneket többnyire leírni sem tudok. Érzékkel és kóstolással oldjuk ezt meg.
Egy megfelelően nagy (kb. 6-8 literes) fazékba felteszem a vizet főni. Rögtön hozzáadom a kb. fél kg babot. A babot – bárki bármit is mond – áztassuk be előző éjjel. Hamarább elkészül az étel! Azzal a lendülettel mehet bele a friss zöldség is karikára vágva: sárga és fehérrépa, petrezselyem gyökere, esetleg karalábé. Mindez tetszés szerinti mennyiségben és variációban, de arra azért vigyázzunk, hogy levest és nem főzeléket főzünk. Adjunk hozzá kis sót, borsot, majorannát, babérlevelet és húsleves kockát.
Ebben a fázisban a húsosok tehetnek bele sonkát vagy felszeletelt kolbászt. A sonkát szintén célszerű előzetesen beáztatni. A kolbász már optikailag feldobja az ételünket, ahogy a piros paprika megszínezi a főzőlevet.
Forraljuk ezt az egészet jól össze, majd takarékon főzzük puhára. A vége felé gondoskodjunk az ízesítésről. Jöhetnek ismét a fent sorolt fűszerek (kivéve a babérlevél) ízlésünknek megfelelően.
A végén következik a rántás: kevés forró olajba (kb. 3 evőkanál), megfelelő mennyiségű lisztet elkeverünk. Hozzátesszük a piros paprikát, majd hideg vízzel felöntjük és csomómentesre keverjük. Ha kész, akkor ezt a pár decit hozzáöntjük a leveshez. Szépen elkeverjük.
Én nagyon szeretem a petrezselymet, ebből tehát bőségesen rakok bele, apróra összevágva. A legvégén egy pohár tejföllel koronázom meg.
Friss ropogós kenyérrel, esetleg pogácsával, majd utána az elmaradhatatlan palacsintával fölséges étek. Jó étvágyat!
