Szeptember közepétől, heti két alkalommal (kedden és csütörtökön) délelőttönként Hanni bölcsödébe jár. A bölcsőde kiválasztása azt hiszem jól sikerült.
A csoportban ketten vannak: Léda és Hanni. Léda 4-5 hónappal kisebb, mint Hanni. Neki a bátyja is odajár, már óvodába. A hely nagyon kellemes hangulatú, egyszerű, de mégis komfortos. Teljesen a gyerekekre van berendezve: kis asztalok, székek, wc, mosdó stb.
Magdi néni vigyáz rájuk, aki egy nyugdíjas, de nagyon türelmes és kedves óvónő. Az ilyenkor szokásos beszoktatás viszonylag egyszerűen megy (egyelőre még folyamatban van). Az első alkalommal Betti vitte, utána én. Mindketten ott voltunk végig és ezt Hanni is tudta. A második héten ugyanígy történt, de már megpróbáltunk jobban a háttérbe húzódni. A negyedik alkalommal én vittem és kb. fél óra után, Magdi néni intett, hogy menjek ki. Kimentem és leballagtam az előtérbe, ahol elkezdtem olvasni. Nemsokára megérkezett Léda. Felkísértem őket, úgy hogy Hanni ne vegyen észre. Magdi néni és Hanni épp festettek. Ilyet otthon még nem csinált és láthatólag nagyon tetszett neki. Amint belépett Léda, Hanni rögtön a kezébe nyomott egy ecsetet és leültette az asztal mellé. Egy kicsit még vártam, majd eljöttem. Ez volt az első alkalom, hogy – igaz, hogy csak három órát, de – egyedül maradt. Szerencsére gond nélkül ment a dolog. Amikor délben visszamentem, kinnt játszottak a kertben.
Általában a délelőtti program úgy alakul, hogy megérkezést követően 10-ig bent játszanak, majd tízórait kapnak és 11 körül kimennek a friss levegőre játszani. Délig tart a móka, majd következik az ebéd. Ezt már csak az ovisok kapják, mi ilyenkor szoktuk hazahozni. Bár most megbeszéltük Magdi nénivel, hogy Hannit és Lédát is megebédeltetik.
Szóval, amikor odaértem kint játszottak és láthatólag jól érezték magukat. Ilyen pici korban általában külön játszanak. Az együtt játszás kicsit később, a középső csoportban alakul ki. Persze tudnak egymásról, de inkább külön vannak.
A következő egy hét kimaradt, mert Hanni megfázott. Léda egyedül volt és azt mondták sokat kérdezgette, hol van Hanni? Ezen a héten újra mentünk a bölcsibe és a változatosság kedvéért, most Léda beteg. A nap most ugyanígy alakult. Elvittem és viszonylag hamar el is tudtam jönni. Rajzoltak, gyurmáztak, építettek egy dió vitorlást és verset tanultak, amit Hanni persze még nem tudott elmondani, de majd gyakoroljuk.
