Frei Tamást eddig elsősorban, mint televíziós riporter jegyeztük. Az idei év karácsonya előtt jelent meg első regénye, amely alapján, mint írót is elismerhetjük. Frei eddigi munkássága alapján számomra bizonyított. Szerintem neki ahhoz van különleges képessége és esze, hogy olyan témákat tálaljon, ami igazán nagy érdeklődést válthat ki az emberekből. és ezeket egy jól magas színvonalon tálalja. Érzéke van ahhoz, hogy felcsigázza az embert. Nem valószínű, hogy 10 év múlva már emlékszem, milyen műsorokat is csinált, de ott és akkor nagyon jó volt. Szóval mindezek alapján engem „megvett”, hogy legyen kedvem kezembe venni első regényét.
Kezdem rögtön a könyvvel, ami pontosan ugyanezeket váltotta ki belőlem. A kötés a ma is népszerű, elsősorban az angol nyelvű könyveknél használt, puhakötésű, ’paper book’. Kicsi, belefér a strandtáskába, könnyű és a borítója rögtön megragadja az ember tekintetét. Jó kézbe venni, de valószínűleg az első olvasás után meglátszik rajta a használat.
A könyv egy igen érdekfeszítő, fordulatokban gazdag, jól kimunkált konspirációs bestseller. Frei azt nyilatkozta, hogy ennek a stílusnak nincsenek magyar hagyományai. Ő ezzel valami nagyon újat tett le a magyar ajkú közönség elé. Ez azért ebben a formában sajnos nem igaz. Jó pár éve, hogy megjelent Duncan Shelley Kunoichi trilógiája, ami szerintem a műfaj remekműve. Az író magyar, csak álnéven dolgozik.
Frei könyve, ami a Megmentő címen jelent meg, egy magyar származású légiós kalandjait meséli el olyan konspirációs szálak között, amelyeknek mozgatói a nagy politika és a modern oligarchák. Bejárjuk észak Afrika, a közel kelet, Európa és a távoli Oroszország vidékeit. Frei nagyon ügyesen vezeti a szálakat, mind időben, mind térben váratlan utazásokra invitál minket.
Ezek azonban – és ez az írói vénáját dicsérik – tudatosan és következetesen vezetik az olvasót a cselekmény sodrásában. Rengeteg karakter jelenik meg, de a figyelem soha nem terelődik el a főszereplőkről. Igazából azonban egy karakter, a Megmentő (André) személye, amely teljesen kibontásra kerül. A regény olvasása közben fokozatosan vezet be személyiségének részleteibe, amely komoly jellemfejlődést mutat. Szerintem a női partnere (Adrienn) ilyen értelemben súlytalan marad. Az ő belehelyezése a cselekmény fonalába, korántsem sikerült olyan mértékben mint Andréé.
Maga a történet bonyolítása egy rendkívül mai, időszerű cselekmény köré épül. A világ energiafüggősége napi téma. A fogyó olaj és gázkészletek feletti rendelkezés olyan érdek, amely komoly pénzeket és embereket mozgat a világban. Azt is mondhatnánk, hogy egy ilyen témára kihegyezve, szinte bármely történet fondorlatos, konspirációs módon történő elbeszélése szinte gyerekjáték, annyi minden és mindenki képzelhető ebbe bele. Ez persze itt és most nem pejoratív jelző akar lenni, hiszen a szerző ebben kétségtelenül megvillantotta jártasságát.
A regény részletein rendkívül módon érződik a technikai, technológia tudás. Egy olyan ember aki annyi mindenkivel találkozott, oly sok helyen jmegfordult, itt és most alaposan kiteríti a kártyát. Nem bíz semmit a véletlenre. Minden apró részlet precízen illeszkedik a környezetébe, mint apró fogaskerekek a nagy gépezetbe. Többek között e miatt is rendkívül élvezetes és érdekfeszítő az egész történet. Nekem nagyon tetszett, de ne feledjük ott vannak azok a fránya Duncan Shelley regények, amik bizony ennek a műfajnak a királyai.
A könyv megjelenése kapcsán a szerzővel készült interjú itt olvasható.
